Szent Donát

Szent Donát szelleme

Birtokunk nevadója pannóniai Szent Donát, ókeresztény mártír, a csopaki szőlők védőszentje. Attributuma a villám, viharkárok elsősorban a nyári jégverések elkerülése végett szokás hozzá fohászkodni.

A legenda szerint i.sz. 173-ban Pannónia északi határvidékén állomásozott a 12. római elit légió. A sereg keresztény közösségének vezetőjeként Donatus egy markomannokkal vívott csata előtt a menetelésben megfáradt és szomjazó katonák megsegítésére esőért fohászkodott. A fohász olyannyira jól sikerült, hogy nemcsak a frissítő eső érkezett meg, hanem a szemközti domboldalon lecsapó és az ott várakozó ellenséges sereget szétkergető pusztító jégverés is, mely segített eldönteni a csatát. Halála után ereklyéit 1652-ig a római St. Agnes katakombákban őrizték, amikor is német közbenjárásra innen a Rajna-vidékre szállították. Út közben ismét csoda történt, ugyanis a menetet vezető papba villám csapott, de annak egy haja szála sem görbült. Az újabb csoda hatására kultusza a rajna-menti borvidékeken gyorsan terjedt, majd később német telepesek által újra megjelent Pannóniában.

Szent Donát kultuszának balatoni jelenléte nem véletlen. A csopaki szőlőhegyeken ugyanis bizonyíthatóan Szent Donát áldása van. A környék egy időjárási szélsőségektől mentes, napos, száraz mikroklímával rendelkezik, a pusztító erejű nyári jégesők nagyon ritkák. A Balaton meleg víztömege ugyanis nehezen engedi be a viharokat a tó fölé. Ha elég meleg a víz, akkor komolyabb frontok is csak napnyugtát követően képesek átvonulni a Balaton fölött. Ez a késleltető, viharterelő jelenség megakadályozza a pusztító erejű jégesők kialakulását a tóhoz közel eső, a csopakihoz hasonló fekvésű szőlőterületek felett.

ősz_csík